Mindenki ki akar tűnni. Egyéniség akar lenni. Amolyan egyedi és megismételhetetlen fajta. Én sosem akartam ezt. És egy jó ideig fel sem tűnt, hogy nem illek a többiek közé. Bezzeg nekik! Sosem felelejtették el közölni, hogy valami nem stimmel velem. De vajon nekik volt igazuk? 

Nem nyeltem le a Bölcsek Kövét, nem vagyok Teréz Anya és fikarcnyit sem tartom magam többre senkinél- mégis, már önmagában ezzel sikerül kitűnnöm abból a bizonyos tömegből.Következzen hát 10 ok, ami megmagyarázza, miért nem hasonlítok a nagy többségre (akkor sem, ha néha bazira jó lett volna beolvadni:

Nem hiszem, hogy különb vagyok bárkinél 

Maximum más, de nem különb. Nálam mindenki kap egy esélyt, azt meglátjuk mihez kezd vele. Engem nem érdekel a rang, a hovatartozás, meg az anyagi helyzet sem. Engem csak és kizárólag az ember érdekel maga. Nagy kár, hogy egyre inkább egyedül maradok mindezzel. 

Nem érdekel a pénz 

Legalábbis nem úgy, ahogy az átlagot. Lesz@rom milyen Iphonod van, meg azt is, hogy mennyien követnek Instán, a szememben csak a tetteid által lehetsz valaki.

Ti, akik az anyukájukat is eladnátok 10 forintért, hiába teszitek a szépet, törött tükör az, amibe minduntalan belenéztek. /Tisztelet a kivételeknek/

Egyszer verhetsz át

Nem többször. Nem hiszem, hogy van bármilyen jó ok is arra, hogy hazudj nekem. Ha nem vagyunk olyan viszonyban, hogy őszinte legyél velem, akkor mégis mi a francot keresel még az életemben? 

Vannak álmaim

De nem csak, hogy vannak, hanem képes vagyok hinni is bennük. S ha ez még nem volna elég, hát én még tenni is képes vagyok értük. Bár megvallom, hogy marha nehéz hinni és tenni úgy, hogy  a kishitű emberek folyton azzal üldöznek: sosem fog sikerülni! buta vagy, hogy próbálkozol! Meg felejtsed már el, hogy élni másként is lehet! Brrrrrrr..... 

Többre tartom a kutyámat, mint némelyik embert!

Az anyukám mondja mindig, hogy ez óriási hiba, hiszen az embereket szeretni kell. - Hát persze. Ha bolond lennék, mindenkit szerethetnék. De mivel nem vagyok, így igen, Rex néha jobban rászolgált a puszta némaságával arra, hogy imádjam, mint az Aranka, aki ugyan mindig sokat magyarázkodik, de valójában nem sokat mond.

Nem tudok kétszínűsködni

Pedig valahogy ez már alapelvárássá nőtte ki magát a mai életünkben. Muszáj, hogy jól helyezkedj, meg seggetnyalj, ott, ahonnan előrejutást remélsz. A munkahelyen sem ment. Itt meg, a blogger közegben egyáltalán nem. Ó, pedig nap mint nap szembesülhetek vele, hogy mi megy itt.

Hogy milyen szinten nézik le az olvasókat és , hogy bármire képesek lennének néhány lájkért.- Akinek nem inge, gatyája - nem veszi magára. 

Hiszek a szerelemben

De nem az illúziókkal átszőttben. A van neked is valahol egy szőke herceg, csak győzzed kivárni mesékben. Tudom, hogy mivel jár egy kapcsolat, hogy nem lehet minden rózsaszín és, hogy a fejükbe vert igazi, mint olyan, nem is létezik. Mindezek ellenére gyűlölöm a Tinder világot és az elhazudott instantboldogságot. 

Vannak érzéseim 

És fel is vállalom őket. Ha gyűlölök azt, ha sírnom kell azt és ha boldoggá tettél, akkor azt. Nem szégyellem megmutatni, hogy emberből vagyok és mindinkább sajnálok mindenkit, aki nem képes megtenni ugyanezt. 

Nem hiszek el mindent

Sem azt, amit a Várkonyi mondott a Híradóban, sem azt, amit az Insta profilokon látok. Kételkedem mindenben, amit készen rak elém a világ. Mindenről egyéni, saját véleményt alakítok ki, ami mellett mindaddig kitartok, még valaki/valami nem tud meggyőzni az ellenkezőjéről. A legtöbben csak mondják, hogy ők mások, mint mások, miközben pontosan ugyanolyanok, mint kismillió másik ember. 

Nem az vagyok, ami történt velem

Ezt még ma is tanulom. Holott nagyon fontos lenne elsajátítani azt a gondolkodásmódot, életstílust, amiben csak a most számít. Nem érdekes, hogy ki voltam 10 éve, hogy milyen bakikat, hibákat vétetettem, csak az a fontos, ami most, ma, ebben a pillanatban van. 

Hát itt tartok most. Nem hiszem, hogy egyedül vagyok az univerzumban, de  meg kell mondjam, hogy "másnak" lenni egyáltalán nem könnyű dolog. Már maga az érzés is, hogy nem tartozol "közéjük", rendkívül megterhelő. Hallgatni, hogy milyen fura vagy, esetenként skrizó, meg kétszínű vagy bolond, hát nem valami szívderítő dolog. 

De tudod mit? 

Én büszke vagyok rá, hogy más vagyok. Akkor is, ha sosem akartam az lenni.

Ha hasznosnak találtad, oszd meg másokkal is! 

Továbbiakért kövesd a LélekHatár Blog Facebook oldalát!