Csörög az óra, nem akarok felkelni. Legszívesebben a fejemre húznám a takarót és nem vennék tudomást a saját életemről sem. Nem akarom felvenni a telefont, nincs kedvem beszélgetni , de még csak látni sem akarok senkit. Nem érdekelnek a feladatok, a kötelességek , még magammal sincs hangulatom szóba állni. Nem kell Facebook, sem Insta , nincs szükségem televízióra, sem könyvekre, semmilyen új információt nem vagyok hajlandó befogadni. Csak egy olyan helyet szeretnék, ami kívül esik az emberek mozgásteréből. Csak egy napot akarok, mikor szabira mehetek a saját életemből.  Éreztél már hasonlót ? Visszahúzódási vágy és ami mögötte van.   

A téli időszakban gyakran hallani olyan mondatokat, mint a "jajj, olyan depressziós vagyok , semmihez sincs kedvem " és hasonlók. Már senki nem lepődik meg rajtuk. Tény, hogy nem épp ezek a legaktívabb napok az életünkben, az "elvonulni a világ elől " kedv azonban, nem csak ilyenkor és nem is csak egyszer érhet utol bennünket életünk során. De mik azok az okok, amik a jelenség hátterében állhatnak ?

A Psychology Today szerzője Robert Taibby szerint, 4 olyan indoka lehet a háttérbe szorulásnak , amik kívül esnek a jótékony egyedüllét fogalomkörén .

Egészségtelen okok: 

• Depresszió 

 Kevés napfény, szürkeség , fogvacogtató hideg. Ilyenkor önkéntelenül is hajlamosabbak leszünk bekuckózni a házba, kevesebb programot szervezni. A tudatos bezárkózás azonban, könnyedén vezethet ún. szezonális depresszióhoz is. Olyan depis vagyok! Fogom a kis takarómat, felhúzom a jó meleg kötött zoknimat, fogom a forró kakaómat , az izgalmas regényemet és egész nap ágyban maradok ! - Ismerősen hangzik ugye ? :) Egyáltalán nem ritka ez ilyenkor és amennyiben mindez nem ölt súlyosabb méreteket, addig nincs min aggódnunk. Ellenkező esetben , ne féljünk felkeresni egy szakembert. 

• Elkerülés

Bizony vannak olyan helyzetek, amikkel nem akarunk szembenézni, legszívesebben életünk végéig elodáznánk őket. Ilyenkor sokan húzódunk inkább a háttérbe, mintsem felvállaljuk a konfliktust. Taibby mindezt a párkapcsolati konfliktusokkal példázza, mikor is a két fél inkább kerüli egymást, s úgy élnek együtt , mint két haragos szobatárs, akik csak akkor állnak szóba egymással, ha nagyon muszáj. A visszahúzódás eszköz arra, hogy elkerülhessük a konfliktushelyzeteket párunkkal vagy akár a főnökünkkel , esetleg egy bosszantó kollégával. Egyfajta struccpolitika, ami nem épp a fejlődésünket szolgálja.

• Harag 

Megcsaltak, kirúgtak , megbántottak. Legszívesebben elbujdokolnál a világ elől. Ki ne élt volna át hasonlót ? Miután a pletykás kolléganőim nyolc hónapon keresztül fúrtak és bántottak a munkahelyemen, felmondtam, s a háborgó igazságérzetem miatt , még hónapokig nem találtam a helyemet a saját életemben. 

• Kiégés

A csontig hatoló fizikai és érzelmi kimerülés. Mikor egyszerűen belefáradunk a mindennapi mókuskerékbe, vagy a hatalmas elvárások teljesítésébe akár munkahelyen, akár az életünk egyéb területein. Bárkivel előfordulhat és bármilyen tevékenység vezethet kiégéshez, ha nincs meg a szükséges idő a pihenésre és feltöltődésre. Talán sokunk számára már a kiégés fogalma sem ismeretlen, hisz felgyorsult világunkban , leginkább a valódi kikapcsolódásra, feltöltődésre nem jut elég időnk. 

Ha magadra ismertél bármelyik pontban, akkor a következőket teheted: 

Depresszió esetén , nagyon fontos felismernünk, hogy mennyire súlyosak a tüneteink. Enyhébb esetekben, mikor úgy érezzük egyedül is képesek vagyunk megbirkózni vele, nem feltétlenül szükséges pszichológushoz fordulnunk. Sokat segíthetnek olyan tevékenységek, mint például a rendszeres mozgás, vagy nagy séták a természetben. Nekem például rengeteget segített az írás, mely mindig egyfajta terápiaként hat rám . 

 Súlyosabb tünetek esetén , amikkel egyedül már képtelenek vagyunk megbirkózni, ngyon fontos, hogy merjük igénybe venni szakember segítségét . Hangsúlyozom , hogy a terápia nem ciki!

Hasznos lehet ezzel kapcsolatban Bihari Viktória írása: https://pszichoforyou.hu/pszichologushoz-csak-dilisek-jarnak-sajatelmeny/

Elkerülés esetén, semmilyen megoldás nem létezik, csak az, hogy összeszedjük magunkat és igenis beleállunk az adott helyzetbe. Mondjuk ki, amit ki kell mondani. Mi nagyobb baj történhet annál, minthogy örök életünkre beleragadunk az elkerülés betegítő magatartásába ?

Harag esetén, egyetlen dolgot tehetünk: el kell engednünk. Igen, ezt baromi könnyű mondani, tudom. De muszáj. Egy korábbi írásom talán segíthet: https://lelekhatar.blog.hu/2018/01/23/engedd_el_a_multat_konnyu_azt_mondani_967

Kiégés esetén , semmi más nem segíthet rajtunk, csak a változtatás. Mindenkinek szüksége van pihenésre. Ha máshogy nem megy , kérjünk segítséget barátoktól, a társunktól, hogy megoszthassuk a terheket. 

A szakértő szerint, csupán egyetlen olyan egészséges ok létezik, mikor a visszahúzódás a fejlődésünket szolgálja. Ez pedig a stabilitási évek  ( 7- 8 év) után következő, változás iránti vágy, ami az instabilitásról szól és törvényszerűen bekövetkezik. 

Ezekben az időszakokban átértékeljük a már mögöttünk lévő éveket, levonjuk a tanulságokat és megalkotjuk a válaszainkat, a Hogyan tovább  kérdésre. Ilyenkor lépünk ki a munkahelyünkről, ami már nem szolgálja a javunkat vagy zárunk le olyan párkapcsolatot, amiben nem vagyunk boldogok. Ebben az időszakban a depresszió, elkerülés , harag , kiégés tünetei egyarát, akár keveredve is jelentkezhetnek. A különbség azonban, hogy ekkor, mindezen érzések nem szorongást váltanak ki belőlünk , majd kötnek gúzsba, hanem mind - mind a fejlődésünket szolgálják.  

Ilyenkor a legjobb, amit tehetünk, ha időt adunk magunknak. Nagyokat sétálunk, esetleg bakancslistát készítünk és felkészülünk arra a bizonyos újabb 7-8 évre. 

Én itt tartok most  :) 

Te mit gondolsz a témáról ? 

Ha hasznosnak vélted a bejegyzést, kérlek segíts egy megosztással, hogy másokhoz is eljuthasson. Hogy mindig értesülhess a legújabb cikkekről, esetleg még több tartalomra vágysz, kövesd a Lélekhatár Facebook oldalát! 

Szlávka