2019. február 15. írta: h.Szilvi_

10 jel, ami a kapcsolatunk végét jelezheti - Érdemes figyelni rájuk

Nem látszik mindig egyértelműen, hogy egy kapcsolatért mikor érdemes dolgozni még és mikor nem éri meg tovább folytatni. Általában nem úgy kezdődik, hogy elmúlik a szerelem, sokkal inkább a sok-sok apróság harapódzik el annyira, hogy egyre többször merül fel bennünk a kérdés - tényleg erre van szükségünk?

Ha már olyan cikkeket olvasgatunk, mint ez is például, akkor az már mindenképp egy intő jele lehet annak, hogy elbizonytalanodtunk önmagunkban vagy a párkapcsolatunk nem áll biztos pilléreken. Van még néhány sarkalatos pont, amiket érdemes megvizsgálni annak érdekében, hogy el tudjuk dönteni, voksunkat a menni vagy maradni mellett tesszük-e le. Ilyenek például a

# Nem tartunk sehová

Nyilván nem az első randin kell a másik arcába tolni az álmainkat a családról, kertes házról, gyerekekről és kutyákról. De akkor, ha egy kapcsolatban több idő elteltével sem merülnek fel a jövővel kapcsolatos tervek, már van okunk az aggodalomra. Fontos tisztázni, ki - mit vár ettől a kapcsolattól, máskülönben örökös bizonytalanságban rekedünk, ami fixen kinyírja a kapcsolatunkat, akkor is, ha őrült nagy (volt) a szerelem.

# Nem töltünk együtt minőségi időt

Keveset beszélgetünk, ritkán vagyunk kettesben és, ha mégis, akkor is a tv távirányítót vagy az okostelefonjaink képernyőjét nyomkodjuk. Ha úgy élünk együtt, mint két igazinak hitt idegen, akkor könnyedén a társas magány börtönében találhatjuk magunkat. Fontos, hogy mindkét fél elég időt és energiát akarjon és tudjon is beletenni a kapcsolatba.

# Jobban érezzük magunkat mások társaságában

Szívesen járunk családi összejövetelekre, baráti társaságba, lényegében bárhová, ahol nem kell kettesben lennünk. Inkább tartunk pasis/csajos estéket külön, mintsem elmenjünk együtt akár egy moziba vagy étterembe. Ordító jel, ha bárki mással jobban el tudunk már beszélgetni, nevetgélni, mint a saját párunkkal.

# Egyre hangosabbak a viták

És elmarad a békülő szex is. Viták mindenhol vannak és igazából kellenek is, egy jól működő kapcsolatba. Holtbiztos, hogy ahol nincsenek veszekedések, ott a felszín alatt, valójában semmi sincs rendben. De egyáltalán nem mindegy, hogy milyen okból pattannak ki azok a veszekedések. Az rendben van, ha adott kérdésben nem értünk egyet és nagy duzzogva puffogunk a másikkal, ám az már egyáltalán nincs, ha állandósulni látszik a helyzet és a legapróbb dolgokból is hatalmas ajtócsapkodások kerekednek.

# Kevés intimitás

Nem, nem csak a szexről beszélünk. Az ölelések, simogatások, a leheletfinom homlokpuszik elmaradozása a másik tipikus jele annak, hogy mi ketten, egyáltalán nem vagyunk rendben. Ám ez a pont sosem az ok, mindig az okozat. Nagy valószínűséggel, a fentebb említett problémák megléte szüli az intimitás hiányát is.

# Gyakran érezzük úgy, hogy másra vágyunk

Nem konkrétan egy másik emberre, hanem egy teljesen más életre. Úgy érezzük, nem úgy szeret minket a másik, ahogy az jó lenne nekünk vagy mi nem szeretjük őt úgy, ahogy kellene. Egyre sűrűbben kapjuk magunkat azon, hogy a változásról ábrándozunk.

# Már nem tudunk és nem is akarunk kompromisszumokat kötni

Minden kapcsolat alapja a kölcsönösség. Az adok - kapok egészséges viszonya. Ami minden esetben kisebb - nagyobb lemondásokkal és kiegyezésekkel jár. A gond akkor van, ha már nem akarunk engedményeket tenni, lemondani semmiről sem. A problémákat nem akarjuk sem észrevenni, sem megoldani. A megoldás kulcsát a kapcsolatunkon kívül kezdjük keresgélni.

# Többet vesz el belőlünk, mint amennyit ad

Nem épít, nem tesz hozzánk, stagnálunk, majd elindulunk lefelé a lejtőn. Megtépázza az önbizalmunkat, egyre többször bizonytalanodunk el saját magunkban. A viták, az állandó stressz elvonja a figyelmünket az életünk más területeiről. Többször vagyunk szomorúak, mint boldogok. Egyre kevesebb a szép pillanat és egyre több a sírás.

# Már az alapok is összedőlni látszanak

Bizalom, tisztelet és egymás igényeinek figyelembevétele - a párkapcsolatok alappillérei. Ha ezek alapból hiányoznak, akkor a sz@rra próbáltunk meg várat építeni. Ha pedig idő közben tűnnek el valahová, akkor két út áll előttünk: kőkemény munkával, kölcsönösen próbáljuk helyreállítani azt, ami kisiklott vagy pedig, megfontoljuk a szakítás lehetőségét. Máskülönben,

# Csak a megszokás marad

Nagyon fontos megválaszolni azt a kérdést őszintén önmagunknak, hogy - valóban a szerelem vagy már csak a megszokás tart-e össze bennünket? És, ha sikerül önámítás mentesen válaszolnunk, akkor rajtunk áll a döntés: mentjük, ha még menthető vagy elengedjük, mert már nem szolgál minket ez a kapcsolat.

Nagyon fontos megjegyezni, hogy nincs két egyforma ember és ebből kifolyólag nincs két egyforma párkapcsolat sem. Ezért az ilyen és ehhez hasonló listákat érdemes mindig fenntartásokkal kezelni vagy legalábbis nem szentírásnak venni őket és úgy tekinteni rájuk, mint egy lehetséges, de nem kötelezőérvényű útmutatóra.