Figyelmeztetés! Véleménycikk következik.
Szóval az történt, hogy görgettem ma az Instagramot, amit egyedül arra használok, amire való - szépséges képeket nézegetek rajta. Sokszor rendkívül unottan, merthogy kismillió ugyanolyan filterrel, beállítással, ugyanolyan témában készült fotót kell átlapoznom, mire egy -egy érdekes(ebb)nek ígérkező kompozíció felett, abbahagyhatom a görgetést. Na, épp ez történt ma.
Szembejött velem, egy lepattogzott körömlakkos, szebb napokat is látott kéz, amin a tökéletességhez szoktatott szemek, egyből megakadnak. Tehát lényegében, a foglalkozás elérte a célját.
Ja, hogy üzenet is volt a kép mellé? Az mondjuk keveseket érdekelt, merthogy a mai top téma: D. Tóth Kriszta és az Igénytelenség kampánya lett, a valódi üzenet sajnos elmaradt.
Nagyon kedvelem D. Tóth Kriszta munkásságát, szeretem a Wmn magazint, az Elviszlek magammal riportokat és úgy általánosságban az egész miliőt, amit Kriszta és csapata képvisel. Szeretem, hogy náluk valódi nők dolgoznak, akik nem félnek felvállalni önmagukat, sem a véleményüket, sem a saját tökéletlenségeiket.
És szeretem, hogy a kommentelők zömének semmilyen igazságalapja sincs ahhoz, hogy megkérdőjelezzék, nincsenek- e fontosabb dolgok is, amik mellé odaállhatott volna Kriszta ahelyett, hogy a "Hurrá, merjünk igénytelenek lenni!" kampányába kezdett volna.
Nagyon sok fontos ügy mellé állnak oda, csak hát, azok alatt, elenyésző komment számokkal találkozhatunk, mert a kutyát sem érdekli a téma. Tehát nem ők nem álltak oda, hanem a hozzászólók zöme tojt nagy ívben a fontosabb témákra.
A mostani kép alá néhány röpke pillanat alatt, ezernyi kommentet voltak képesek odabiggyeszteni, még a többire egyet sem. Vagyis akkor, sokkal inkább az ő ingerküszöbük van eléggé máshol, mint ahol lennie kelle- de ezt is Krisztán kell számon kérni, egyértelmű.
Nem beszélve arról, hogy a kihívás és vele az első kép üzenete is teljesen egyértelmű volt:
Merd vállalni, a valódi önmagad!
Azt mondod, ez a téma egyáltalán nem fontos?
12 éves lányok önbizalomhiánnyal, szorongásokkal küzdenek. Diétákkal sanyargatják magukat és műszempillákról, guccipradákról álmodoznak, miközben a kérdésre, mi leszel, ha nagy leszel, azt válaszolják: influenszer.
Azt mondod. ehhez semmi köze az elhazudott Insta valóságoknak?
Akkor miért néz ki az össze tinédzser ugyanúgy? Bokavillantós naci, télen is nagykabáttal - igen. Műszempilla, műköröm, Snapchat, meg Tiktok videók.
Miért látom az 52. tinédzsert fényképezkedni a vasúti síneken? - Miközben nemrégiben, halálra gázolt a vonat. épp, egy, a síneken pózoló tinédzsert? Vajon honnan vették az inspirációkat, hm? Miért akar mindenki egyen Iphone-t, meg Nike surranót? És miért nem akarnak a valóságban élni, a közösségi média helyett?
Erre írta rengeteg kommentelő, hogy annak az agyával van a baj, aki nem tudja eldönteni, mi a szerkesztett és a valódi valóság. Hát, igen. Örülünk, ha harminc x évesen ez már mindenkinek sikerült (ez sem igaz), ám a kiforrott személyiséggel, szilárd értékrendszerrel még nem rendelkező tinédzsereknél, ez a dolog sokkal több veszélyt rejt magában annál, mint hogy egy szimpla - Hülye vagy kislányom!- felkiáltással elintézhessük a dolgot.
Mondjuk az meg mindenkinek kiválóan megy, mármint az ítélkezés. Ahhoz nem kell gondolkodni. Tudjuk. És pontosan emiatt lett D. Tóth Kriszta, amúgy pozitív kihívásából, egy teljesen negatív irányba elforgatott, igénytelen szóval illetett katyvasz, ami már minden, csak nem az, amire valójában hivatott lett volna.
Mert szerintem, és ez csak az én egyéni véleményem, kövezzenek meg érte, de egyáltalán nem baj, ha felhívjuk a figyelmét azoknak, akik nem rendelkeznek még sziklaszilárd önértékeléssel, arra, hogy amúgy, a valódi életben teljességgel megengedett ám, hogy ne legyünk mindig non plus ultrák.
Hogy valójában senki sem ébred full egyenesre vasalt hajjal, hogy megesik, mikor felszalad néhány kiló, hogy van az úgy, hogy az ember bőre megereszkedett, hogy senki sem menekülhet az öregedés elől és, hogy a valódi életben egyáltalán nincsenek szűrők, meg retusálás sem. És, hogy mindennek egyáltalán semmi köze sincs az igénytelenséghez.
Nem arról akar szólni ez a kampány, amiről a sok-sok negatív és ítélkező kommentelő össze-vissza hordott mindent. Szó sincs arról, hogy igénytelennek lenni menő. Hogy a szép képekkel bármilyen gond lenne.
Még csak nem is arról szól, hogy trendivé tegye a hétköznapi ember, mint olyan fogalmát. Csak arról, hogy, ha tehetjük, döntögessük meg kicsit a tökéletesség bebetonozott látszatát. Hogy a kislányok ne csak a külsőségeikkel akarjanak érvényesülni és, hogy ne okozzunk szorongásokat egymásnak olyan dolgokért, amik teljességgel természetesek.
És legvégsősoron. Ne legyünk már mártírok kérem! Az éhező gyerekek, meg a klímaváltozás folyton elenyésző lájkszámmal operál, miközben D. Tóth Kriszta leppattogzott körömlakkja ezernél is több kommentet generált. Akkor most, kit -mi érdekel jobban?
Ja, és, hogy kattintásvadász a kihívás? Csak egy kérdés: ki is írta nagy mellénnyel, hogy ő bizony el tudja dönteni, mi a mű és mi a valóság?
#Csakennyitakartammondani. - Akinek meg nem inge, az most sem veszi magára! - Ha mégis, az nem a szerző hibája - És nem is viseli semmilyen következményét.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is.
Továbbiakért kövesd a Lélekhatár Blog Facebook oldalát.
Kérés, kérdés: bagolyvar90@gmail.com
/ Nem szemetesláda, csak témára reflektáló levelek rúgnak labdába, személyeskedés, otthon négyfal között, akivel akarsz, de velem biztosan nem /
Lélekhatár Blog
- Garantáltan önámítás - mentes léleksimogatás -
