Palvin Barbi, az egyik legnépszerűbb és talán legsikeresebb magyar modell, akit nemrégiben egyedülálló módon, angyalai közé választott a Victoria's Secret is. Azt gondolhatnánk, hogy sikereit ezek után senki nem vitatja, ám, ahogy az már csak lenni szokott, az emberi rosszindulat határtalan és még egy ilyen nemzetközi karriert befutott, vitathatatlanul sikeres nőt is utolérhet.

Gyalázkodó kommentek ezreit találhatjuk a szépséges modell képei alá biggyesztve és mivel másba nem igazán találtak kivetnivalót kedves kanapéhuszárjaink, hát ráragasztották szépen a kövér jelzőt. Az ismétlem, méltán ismert és elismert gyönyörű modellre. Egyetlen kérdésem van csupán: mi bajuk van ezeknek? 

Kép: player.hu

Mondjuk, a válasz a fentebb feltett kérdésemre rémesen egyszerű: minden. Nyilvánvalóan önmagukkal van gondjuk ezeknek a kedves embereknek, akik mások gyalázásától nyernek önmaguk számára pár percnyi kielégülést. Már csak azt nem értem, hogy miért nem a saját életüket próbálják meg rendbe hozni ahelyett, hogy másokét igyekeznek tönkretenni?

A "titok" az irigységben, mint természetes emberi reakcióban keresendő.

De miért is irigykedünk pontosan? És tehetünk valamit ellene?  

Tegyük a szívünket a kezünkre, valószínűleg már mi magunk is tettünk egy-egy epés megjegyzést, mondjuk a csinosabb nők közé tartozó kolléganőnkre vagy a zöldebb gyeppel rendelkező szomszédunkra. És mielőtt még szégyenkezni kezdenénk, jó ha tudjuk, hogy mindez természetes emberi reakció. De, ha nagy sóhajtva felmentenénk magunkat a felelősségvállalás alól, jobb, ha megjegyezzük azt is, hogy mikor másokat rosszindulatúan kipletykálunk, nem egyszer cinkostársakat is állítva magunk mellé, akkor csak a saját magunkban keletkező belső frusztrációt igyekszünk enyhíteni, ami a másik sikere láttán keletkezett bennünk. 

Tehát, mint annyi minden, az irigység is, csak és kizárólag rólunk szól, nem pedig az irigyelt személy viselkedett szálkaként a szemükben. A feszültség pedig, azért keletkezik bennünk mások sikere láttán, mert a saját életünkkel, önmagunkkal vagyunk elégedetlenek. És, hogy mi ezzel a gond? 

Az, hogy, ha ezt a belső frusztráltságot nem tudjuk a saját szolgálatunkba állítani, vagyis nem hajtóerőként használjuk saját sikereink eléréséhez, hanem más emberek sikerei láttán csak kifelé szúrkálunk, hátak mögött kibeszélünk, akkor hamar benne ragadhatunk egy ördögi körben.

Merthogy a rosszindulatú irigykedés hatására jól odamondogatunk, megpróbáljuk lehúzni a saját szintünkre a másikat, miközben önmagunkat felmentjük a felelősségvállalás alól. Ám mindez csak pillanatnyi kielégülést, megnyugvást okoz. Hosszútávon a feszültség csak tovább gerjed bennünk, még elégedetlenségünk tovább nő és egy szép napon megkeseredett vénasszonyként ébredünk majd, akitől még a macskái is menekülnek. 

Mit tehetünk, hogy elkerüljük mindezt? 

Dr. Almási Kitti szakpszichológus szerint, mielőtt irigyelni kezdenénk valakitől-valamit, előbb vizsgáljuk meg, miért is okoz számunkra frusztrációt a másik sikere? Mi az, amivel elégedetlenek vagyunk a saját életünkben? Mi az, amit szeretnénk elérni, amire ennyire áhítozunk? És legfőképp, tegyük már fel magunknak a kérdést, hogy mit tettünk eddig azért, hogy elérjük a céljainkat? 

Nos, igen. A legtöbbször semmit. Mi sem bizonyítja jobban a jelenséget Palvin Barbi eseténél. Adott egy gyönyörű, sikeres, sokak álmában megjelenő életet élő fiatal nő, aki fényűző partykra jár, jobbnál- jobb férfiakkal kavar, dúsgazdag, ismert és elismert.

Hát mi mást tehetne ÁtlagGizi, mint billentyűzetet ragad és remekbeszabott gyalázkodó kommentek ezreit gyártja?

Ráadásul köztudott ugyebár, hogy az átlagember nem lát tovább a csillogó siker álcájánál, nem érdeklik a bukások, az oda vezető út, a rengeteg munka és a sok lemondás, ami odáig vezetett, hogy valaki nem csak álmodja az életét, hanem élheti az álmait. ÁtlagGizi mindebből csak annyit érzékel, hogy ez a rüfke rázza ott a rongyot, miközben kövér, mint a disznó.

Igyekszik lehúzni őt a saját szintjére, ahelyett, hogy elismerné a másik sikerét és inkább ő igyekezne fölfelé az irigység mocsarából. 

Amikor kibeszélünk másokat, magunkról beszélünk - mondja a szakember és figyelmeztet rá, hogy mások szapulása helyett, tartsunk gyorsan önvizsgálatot, miért is irigykedünk annyira az általunk kispécézett emberekre.

Én meg azt mondom, hogy, ha irigyeid vannak, valamit piszok jól csinálsz. És csak egyetérteni tudok Palvin Barbival, aki üzent a fanyalgóknak és a mellékelt képen jól bemutatott nekik. Nos, ő nem véletlenül van ott, ahol, a komnmentelőinek viszont, ha így folytatják, más örömük sem lesz az életben, csak a frusztrált klaviatúrapüfölés.

Be kellene vallaniuk önmaguknak, hogy szíves örömest lennének ők is olyan kövérek, mint Barbi és akkor talán lenne esélyük elérni valamit a saját életükben is.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is. 

Továbbiakért kövesd a Lélekhatár Blogot Facebookon. 

Kérés, kérdés, észrevétel, együttműködési igény: bagolyvar90@gmail.com