Szükségünk van a címkékre, hogy könnyedén bekategorizálhassuk egymást. Mert mivé is lenne a világ, ha nemes egyszerűséggel csak annyit mondanánk: emberek vannak, akik mind különböznek ugyan, de épp ez a jó bennük? - nem, ez nyilván túl közhelyes lenne, én meg megint álomvilágban lépkedek.

Kellenek a kategóriák, a kasztok, hogy általuk megszülethessenek az introvertáltak, az extrovertáltak, az empaták, meg az érzékenyek és a hozzájuk hasonló furcsa szerzetek. S, ha már életre hívtuk őket, hát közös tulajdonságaikat rájuk aggatva, könnyedén kipipálhatjuk a "jól ismerjük őket" (is) rubrikát.

De mi van, ha tévedünk?  

Merthogy számtalan helyen láttam leírva már a következő állítások valamelyikét, amik az érzékeny embereket hivatottak bemutatni, ám azt kell mondjam, hogy jócskán sikerült mellé lőni a jellemrajzban. Olyanokat írtak például, hogy az érzékeny emberek

Folyton sírnak 

Az egyik ilyen cikkben még holmi százas zsepit is emlegettek, mint a magunkfajták eszköztárának legékesebb darabját. Mert nyilván, ha nem vagyunk érzéketlen s@ggfejek, akkor nagy valószínűséggel már csak is a másik véglethez tartozhatunk (középút nincs)- ekte bőgőmasina a szentem. Vagy mégsem?

Hát nem. Egyáltalán nem. Érzékenynek lenni nem azt jelenti, hogy naphosszat bömbölünk és a világ gondjait vállunkra vetve, nyüszítve szűkölünk egy sötét sarokban. De tény, ami tény, már réges-régen felfedeztük, hogy a sírás egyáltalán nem a gyengeség jele - nem is fogunk elnézést kérni érte. 

Gyengék  

A folyamatos bömbölés mellett, a legtöbbet emlegetett tulajdonságunk minden bizonnyal, a gyengeség. Mert hát valóban, ez is teljesen egyértelmű. Ha valaki képes olyan förtelmekre, mint az együttérzés képessége, de képtelen a teljesen elfogadott, jótékony közönyre, akkor nem való erre a világra, mert nem fog tudni lépést tartani a többiekkel. Sőt, jobb, ha megerősödik gyorsan, még mielőtt el nem tapossa az "erősek" hordája.

Stimmt. És teljesen érthető is lenne, csakhogy az érzékeny emberek egyáltalán nem ilyenek. Összekevertük a kategóriákat, mert a nebáncsvirágok egy másik kasztba tartoznak.

Érzékenynek lenni nem egyenlő a gyengeséggel. Sőt! 

Mivel nem félünk megélni a saját érzéseinket, jókat és rosszakat egyaránt, plusz nem is szégyelljük felvállalni azokat, így a mások által gyengeségnek titulált tulajdonságunk, pont, hogy a legnagyobb erősségünk.  

Nehezen találnak párt maguknak

Ez tény. Lehetne, ha minden érzékeny ember egyforma lenne. De, mint minden skatulya lakói között, itt is akadnak eltérések jócskán. Mert az, aki nem rendelkezik kellő önismerettel és érzékenyebb attitűdjét, a társadalom elvárásai szerint, maga is gyengeségként éli meg, az könnyedén erőltethet magára olyan manírokat, amik valójában nem is az övék. És ebből következik, hogy számos gondja lesz a párkeresés táján, hisz olyan emberekkel akar majd bensőséges viszonyt kialakítani, akik merőben különböznek tőle. 

Aki viszont, a mai világban már igen ritkának számító tulajdonságait, a társadalom elvárásaitól elhatárolódva, erősségeként éli meg, az hamar megtalálhatja a hozzá illő társát - legalábbis biztos, hogy semmivel sem nehezebben, mint kevésbé érzékeny társai.  

Meg kell erősödniük

Vagy a többieknek érzékenyedniük - nézőpont kérdése, ugyebár. Az, hogy valaki más szemüvegen keresztül nézi a világot, hogy az érzelmeit megéli, kimutatja, felvállalja, nem valami 21. századi pusztító kórság, amit ki kell irtani. Egy érzékeny ember másképp reagál a világ rezdüléseire, ennyiről van szó csupán. Nem vagyunk csodabogarak, nem igénylünk külön bánásmódot és egyáltalán nincs szükségünk olyan címkékre, amik nem is passzolnak ránk. 

Mint mondtam, a drámatagozat, a nebáncsvirág csoport és a gyenge lábakon állók kasztja, másik kategóriát képviselnek, légyszi ne keverjétek össze őket velünk. És, ha már megérteni minket nem tudtok vagy egyáltalán nem is akartok, legalább

ne tegyetek kísérleteket arra, hogy megjavítsátok azt, ami soha el sem romlott.

Ha tetszett a cikk és szeretnél hasonló érdekességeket olvasni,

akkor kövesd a Lélekhatár Blog Facebook oldalát. 

És, ne felejtsd el megosztani, hogy mások is értesülhessenek róla.